Ötvenhat arcai
traktorvezető
( 1936-1957)
Harcolt:
Pesterzsébet
Kivégzés dátuma:
1957. 02.12.
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1956. december 11-én rendelte el a rögtönbíráskodást, a statáriumot. A hatalom célja a statáriális – katonai – bíróságok felállításával a megtorlás felgyorsítása, az egész társadalom megbüntetése volt. Az alig húszéves Bartók János 1957 februárjában két társával – Ravasz Mihállyal és Schlitt Lászlóval – a Budapesti Helyőrség Katonai Bírósága Szána Károly hadbíró százados tanácsa előtt felelt „ellenforradalmi tevékenységéért”.
Bartók János dunaföldvári munkáscsaládból származott. A forradalom kitörésének hírére Pesterzsébetre sietett, ahol rövid időre szinte azonnal le is tartóztatták. Amikor a forradalmi erők átvették a helyi rendőrkapitányságot, nemzetőrnek állt. Rendszeresen járőrözött, motoros összekötő volt a kerületben, majd a szovjet csapatok közeledtével Ausztriába szökött. Budapestre visszatérve két társával együtt röpiratokat gyártott és terjesztett, amelyekben a lakosságot felszólították a december 11-ére meghirdetett sztrájkhoz való csatlakozásra.
Egy ismerőse jelentette fel államellenes szervezkedés, fegyverrejtegetés és gyilkosság miatt, állítólagos menyasszonya pedig részletes vallomást tett, s azt állította, hogy többek között Bartók János parancsára – aki a pesterzsébeti felkelők parancsnokhelyettese volt – tömegesen végeztek ki budapesti ávósokat a Juta-dombon. A tárgyalásra végül a fegyverrejtegetés maradt az egyetlen vád, amit Bartók János ugyan beismert, de ártatlannak vallotta magát. A bíróság nem fogadta el védekezését, hogy nem tudott a statáriumról, és azt sem, hogy a menyasszonyának oka volt ellene vallani, mivel a fiú hazugságon kapta, és szakítással fenyegette. 1957. február 12-én végezték ki, vádlott-társai 1963-ban közkegyelemmel szabadultak, a pert pedig 1990-ben semmissé nyilvánították.
„Felfogásom szerint lényegtelen az, hogy kik, csak az nem, hogy milyen irányban vezetik az országunkat. Hazámat függetlennek szerettem volna tudni, ez volt egyedüli célom politikai vonalon” – vallotta 1956-ban, a rendőrségi kihallgatásakor.
In: Eörsi László: A pesterzsébeti fegyveres ellenállás, 1956. 1956-os Intézet Alapítvány – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Budapest, 2015. 121–122.
Kósa Mária vallomásában, amelyet végindítványában még a katonai ügyész is nehezen hihetőnek ítélt, azzal vádolta egykori vőlegényét, hogy 1956 októberében 66 ÁVH-st és katonát végeztek ki a vezetésével:
„A lakásaikból szedték össze, nyolcat a géppisztoly tusával vertek agyon, a többit agyonlőtték. A kivégzésben Ottó (Bartók János) játszotta a főszerepet. Ezt személyesen láttam. A holttesteket a Juta-dombon ásták el, másik részüket pedig a Téglási-tóba dobták”. Vallomása későbbi szakaszában személyes viszonyukról így vallott: „Gyűrűs menyasszonya voltam, később megtudtam, hogy hat menyasszonya van, ezért szakítottam vele. Viszonyunk nem volt, Bartókot nem is szerettem, csak kedveltem”.
In: Eörsi László: A pesterzsébeti fegyveres ellenállás, 1956. 1956-os Intézet Alapítvány – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Budapest, 2015. 123.
Bartók János a bírósági tárgyaláson ellene valló menyasszonyáról, Kósa Máriáról és a hozzá fűződő viszonyáról:
„Kósa vöröskeresztes lány volt, a rendőrségen ismertem meg. (…). Egy szobában aludtunk. A szüleivel kapcsolatban valótlant állított, hogy az ÁVH-sok és a szovjetek megölték. Ők élnek, de erkölcstelensége miatt elűzték otthonról, én szereztem neki lakást. Én komolyan megszerettem, de megtudtam, hogy több férfival volt kapcsolata. Mondtam, válasszon. Emiatt haraggal váltunk el.”
In: Eörsi László: A pesterzsébeti fegyveres ellenállás, 1956. 1956-os Intézet Alapítvány – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Budapest, 2015. 123.
Válogatás a kivégzés napján megjelenő Népszabadság híreiből, 1957.02.12
Statáriális bíróság tárgyalja a pomázi ellenforradalmárok bűnügyét
Valamennyi évfolyamon tanítanak már a budapesti egyetemeken és főiskolákon
Megvédjük a párttag és párton kívüli funkcionáriusokat az ellenforradalmárok rágalmaitól
…szükség van a párt kipróbált, hű harcosaira
Angol munkáspárti képviselők és a Pravda vitája a magyarországi eseményekről
A szovjet bírósági rendszer decentralizálásáról tárgyal a Szövetségi Tanács
Beköszöntött a tavasz
Nagy esemény a Magyar Televízió fejlődésében: megérkezett az angol gyártmányú helyszíni közvetítő kocsi
Minden híresztelés ellenére a Bp. Honvéd labdarúgócsapata nem oszlik fel, sőt, jogot tart az NB-I-ben való részvételre.