Ötvenhat arcai
technikus
( 1912-1957)
Harcolt:
Szabad Nép székház
Kivégzés dátuma:
1957. 01.19.
„Még félholtra verve is elég energia volt benne ahhoz, hogy elvezessen tíz forradalmat” – emlékezett vissza Dudás Józsefre az egykori, recski kényszermunkatáborba internált társa. Arra a Dudás Józsefre, akire a kádári retorika már 1956 novemberében a főgonosz szerepét osztotta a forradalomban betöltött vezető szerepe miatt, s akit a megtorlásban az elsők között végeztek ki.
Dudás József szegény családba született Marosvásárhelyen, 1912-ben. Már igen korán -15 évesen – csatlakozott a román Kommunista Ifjúsági Szövetséghez, majd 1933-tól a Román Kommunista Párt Erdélyi Tartományi Titkárságának agitációs és propaganda titkára volt. A temesvári ipari üzemek sztrájkjának megszervezése miatt öt és fél év börtönre ítélték. Szabadulása után Budapestre költözött, gépészmérnöknek tanult. 1944-ben bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, majd a Magyar Testvéri Közösségbe. Tagja volt az első, még nem hivatalos, a szovjet fegyverszünetet előkészítő moszkvai küldöttségnek. A nyilas puccsot követően részt vett a fegyveres ellenállásban. Az 1946-os budapesti törvényhatósági választásokon kisgazda színekben szerzett mandátumot, a következő évben azonban a Magyar Közösséghez való kötődése miatt internálták, majd 1951-ben kiadták a román államvédelemnek. 1954-ben tért vissza végül Budapestre, konszolidált életet élt, megházasodott, s munkát vállalt.
Részt vett a tüntetésen 1956. október 23-án, de a forradalmi eseményekbe csak október 27-én kapcsolódott be, amikor arról beszélt a Széna téri tüntetőknek, hogy szükséges egy, a törvényességet biztosító forradalmi szerv felállítása. Az általa megszervezett Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány elnökeként igyekezett kapcsolatot teremteni Nagy Imrével. A kormány forradalmi erőkkel történő kiegészítését követelte a programjában, amelynek kinyomtatására érkezett október 29-én a Szabad Nép székházába, ahová végül a székhelyét is áttette. „Magyar Függetlenség” címmel indított lapot, tárgyalt Nagy Imrével és Maléter Pállal, de országos forradalmi szervezetet nem sikerült létrehoznia; valójában csak a Széna téri felkelő csoport volt lojális hozzá. Fokozatosan elszigetelődött, a hozzá csatlakozott fegyveresekkel is összetűzésbe került. A kormányerők — többek között a Külügyminisztérium elleni támadás és a Nemzeti Bank kirablásának vádjával — kétszer is letartóztatták, de mindkét esetben szabadon engedték. November 4-én megsebesült, 21-én pedig a Parlamentbe csalták tárgyalás ürügyével, ahol a szovjetek letartóztatták.
Dudás József bíróság elé állítása a szovjet elvtársak teljes egyetértésével történt. Kádár János már november elsején, moszkvai útja során őt nevezte meg a fegyveres csoportok vezetőjeként. 1957. január 10-én a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Ledényi Ferenc vezette tanácsa — szervezkedés vezetésének vádjával — halálra ítélte a fellebbezés lehetőségét elvetve. „A lelkiismeretem tiszta volt, futhattam volna Nyugatra, vagy elbújhattam volna. (…) Nem vágytam a hatalomra. Ha meg kell halnom, a magyar szabadságért halok meg (…) „ – mondta az utolsó szó jogán. Dudás Józsefet 1957. január 19-én végezték ki.
Dudás József, a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumához írt 1957. január 14-i beadványában így foglalta össze a forradalomról és saját szerepéről a véleményét:
„A forradalom oka a Rákosi-Gerő-klikk hibás politikája volt, szervezetlenül, spontán tört ki (...). Az idő összesen 5 nap volt, az események egymásra torlódtak, hatalmas embertömegek mozogtak fegyveresen (…), akik nem voltak kötelékben, ilyen körülmények között avatkoztam bele az események menetébe, be kell vallanom kevés eredménnyel, de sok jó szándékkal (…). (…) én nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy a forradalmi erőkkel haladtam, a visszahúzók ellen írtam az újságot, és fejtettem ki tevékenységemet. Ezalatt az 5 nap alatt is, mint egész életemben, mint népem hű fia, ha kevés tehetséggel is, de a demokráciáért és a szocialista vívmányok fejlesztéséért harcoltam”.
In: Eörsi László: Mítoszok helyett – 1956. Noran Könyvkiadó. Debrecen, 2003. 159–160.
Az utolsó szó jogán Dudás József a következőket mondta a bíróság előtt:
„A lelkiismeretem tiszta volt, futhattam volna Nyugatra, vagy elbújhattam volna. (…) Nem vágytam hatalomra. Ha meg kell halnom, a magyar szabadságért halok meg, ha amit én tettem az ellenforradalom és nem forradalmi tett volt. Egy jottányit sem engedtem a szocializmus vívmányaiból. (…) Hiszek a magyar dolgozó nép életerejében, elszántságában. Az én elítélésem az ellenforradalom felmentését jelenti. (…)”
In: Eörsi László: Mítoszok helyett – 1956. Noran Könyvkiadó. Debrecen, 2003. 161.
Válogatás a kivégzés napján (1957.01.19., szombat) megjelenő Népszabadság híreiből:
Megállapították az első negyedévi költségvetést
Felülvizsgálják a lakáskiutalásokat – Megbeszélést tartottak a VII. kerületi tanácstagok
A munkásosztály és pártja vezető szerepe nélkül nem lehet szó a szocializmus építéséről
…Pál Tibor, az EPOSZ ideiglenes elnökségének elnöke arról beszélt, hogy milyen nyíltan lépett fel falun az ellenforradalom. Falun a demokráciát hangoztató szólamok elmaradtak. Nagykőrösön például volt Horthysta polgármester jelentkezett elsőnek a tanácsházán a hatalom átvételére…
Védjük meg az eszme hű harcosait
…De a pártpolitika következetes keresztülvitele a kidolgozott, elhatározott lépések végrehajtása nagymértékben múlik a végrehajtókon… Vajon van-e elegendő biztosíték arra, hogy politikánkat a pártapparátusban, az állami, tanácsi, szakszervezeti és más szervezetekben a legkövetkezetesebb, legszilárdabb, a népi demokráciához leghűbb elemek hajtják végre? Talán soha nem volt még erre mint ma, amikor megnőtt az ingadozó, kételyekkel teli emberek száma…
…Maga az a tény, hogy a párt-és állami apparátust leépítjük, nem egy szervet megszüntetünk – módot adna arra, hogy eddig többé kevésbé vezető helyeken volt elvtársakat is most kisebb funkciókba téve megerősítsük a megmaradó apparátusok derékhadát, végrehajtó részeit. Ehhez is azonban módszeres, átgondolt kádermunka szükséges…
„Túlzott regényes vágyálmokat szőttek a nyugatról”
…az Angliában élő 11 000 főnyi magyar menekültnek körülbelül negyed része van a legutóbb kitört nyugtalanságokba, zavargásokba belekeverve… …A magyar menekülteknek több mint fele 26 évesnél fiatalabb Túlzott regényes vágyálmokat szőttek a nyugatról. Magyarországon olyan híresztelések kaptak lábra, hogy minden egyes menekült fejenként ezer dollárt kap, mihelyt osztrák földre teszi a lábát…
Szerkesztői Üzenetek Szél János, Makó, Szalóki Mihály, Ózd és Sesztay Sándor, Nógrádverőce. Akinek határozatlan időre szóló munkaviszonyát 1956. október 23 és 1957. március 31 között a vállalat a Munka Törvénykönyve 29. §. (1) bekezdésének a)-c) pontjai alapján felmondással megszüntette vagy megszünteti, illetve, akiket ez okok folytán áthelyeztek, illetőleg áthelyeznek, a 15 napi felmondási illetményen kívül egy havi átlagkeresetnek megfelelő összeget kell megfizetni…
Visszaállítják a vasárnapi és a munkaszünnapi orvosi ügyeletet
Ferencsik János 50 éves
Péntektől a Mester utcán is megindult a villamos járat
A vádlott: az olasz klerikális vezetők züllött világa, hétfőn kezdődik Velencében a Montesi-per tárgyalása
20 nemzetközi cég előtt elsők lettünk, magyarok építik az erőművet Kasmírban