Gulyás Lajos

Gulyás Lajos

lelkész
( 1918–1957)

Harcolt:
Győr

Kivégzés dátuma:
1957. 12. 31.

„Magyar ember nem hagyja el a hazáját! Még a bitófa alá is vasalt nadrággal megyek!” Ezek Gulyás Lajos feleségéhez intézett szavai. 1957. január elején egy személyét rágalmazó újságcikk megjelenése után a református lelkészt nemcsak felesége, hanem több kollégája is az ország elhagyására kérte. Gulyás Lajos mégis maradt! Biztos volt ártatlanságában, hiszen a lincseléstől mentett meg egy államvédelmis határőrt. A kádári megtorló gépezetnek ellenben Gulyásra is szüksége volt az „ellenforradalom” mítoszának megteremtéséhez. Ezért harmadrendű vádlottja lett a Nagy Imre-per egyfajta vidéki főpróbájaként is értelmezhető Földes Gábor és társai pernek. A vád „egyházi reakciósként” tekintett rá.

Gulyás lelkészi szolgálatát az 1940-es évek elején Balatonszepezden kezdte. 1944-ben, a német megszállás idején csatlakozott a fegyveres ellenálláshoz, üldözött zsidókat is mentve, amiért a nyilasok letartóztatták. „…az ellenem elkövetett méltánytalanságokból regényre is telnék…” – írta hosszú évekkel később, hiszen a háborút követően a kiépülő kommunista hatalom is számos eljárást indított ellene. Egyik totális rendszer sem tűrte el bátor, elveiért kiálló, autonóm személyiségét. A háború után lelkészi hivatása gyakorlása mellett politikai pályára lépett, az 1947-es választásokon kisgazdapárti képviselőjelölt volt.

A forradalom kitörése utolsó szolgálati helyén, a nyugati határ melletti Levélen érte. Miután értesült az október 26-i mosonmagyaróvári sortűzről a helyszínre sietett. A határőrlaktanya udvarán a sortűz miatt feldühödött tömeg tiszteket ütlegelt, ám Gulyás nem értett egyet az önbíráskodással, odaférkőzött az egyik csoporthoz, és többekkel együtt kimentett egy tisztet.

Másnap Gulyás felszólalt a levéli falugyűlésen. Mindig a törvényes rend pártján állt, ezért a jelenlévőket nyugalomra intette, míg az országos rend és kormányzat ki nem alakul. Kérte továbbá, hogy tartózkodjanak a bosszútól. Javaslatára megalakult a települést irányító új testület, a nemzeti tanács. Október 29-én a mosonmagyaróvári városi nemzeti tanács megbízta azzal, hogy őket képviselve vegye fel a kapcsolatot a környező falvakban létrejött forradalmi szervekkel. Először Hegyeshalomra küldték, ahol két külföldi, feltehetőleg osztrák újságíróval beszélt. Ezt az epizódot a bíróság a nyugati hatalmakat kiszolgáló Szabad Európa Rádió „ügynökeivel” való kapcsolatnak minősítette.

Gulyást első fokon a Földes Gábor és társai per harmadrendű vádlottjaként ítélték halálra. A győri pernek a hatalom különös jelentőséget tulajdonított. A perrel a megtorló gépezet bizonyítani akarta, hogy az „ellenforradalom” valóban országos jelentőségű volt és a vidéki eseményekért felelőssé tett vezetőket is példásan meg kell büntetni. A Gulyásra kiszabott halálos ítéletet az ügyet másod fokon tárgyaló katonai különtanács is megerősítette.

A Gulyás Lajos ügyében született kegyelmi kérvények mit sem számítottak. A kádári megtorló hatalom nem kegyelmezett a határőrtisztet megmentő református lelkésznek, 1957. december 31-én Győrben végezték ki.

Részlet Gulyás Lajos feleségének és lányainak - a győri börtönből - írt leveléből:

„Édes Kisgabim!

Isten Szentlelkének erőt, egészséget, bátorságot, hűséget, mindenre elégséges szeretetet adó áldását kérem imádságomban Számodra születésnapod alkalmával. Még nem tudom, hogyan jut el Hozzád imádságom, de biztosan eljut, mert még imádság ilyen igaz szívből nem fakadt. Ildikóm! Csillám! Kicsi Anikóm! Velem együtt ti is gyermeki szívetek minden szeretetével vegyétek körül Édesanyátokat, hogy legyen ereje engem körötökbe hazavárni. Miként pedig ne engedjétek, hogy gyilkossággal és hazaárulással vádolják Édesapátokat, aki börtönben ül, mert a jó Isten látja és Ti is tudjátok, hogy ártatlan vagyok, nagyon szeretem hazámat és a magyar népet. Isten áldjon meg Benneteket.

Lajoskád, Édesapátok

Győr, börtön, 1957. március 29.”

Részlet abból a levélből, amelyben Gulyás Lajos visszautasította és cáfolta a Kisalföld című lapban 1957 elején a forradalomban vállalt szerepével kapcsolatban megjelent rágalmakat:

„Köszönöm, Szerző Úr! Köszönöm azt a mérhetetlen rosszindulatot, amellyel a 'Kit képvisel Gulyás Lajos a Mosonmagyaróvári Járási Tanácsban?' címmel megjelent cikkében a Kisalföld olvasói előtt megrágalmazott. (…) Ön szerint október 25-én, 'elérkezett a bosszú ideje' jelszóval népgyűlést szerveztem és tartottam Levélen, ahol emberek meggyilkolására uszítottam, amelyet római katolikus lelkésztársam akadályozott meg. Okt. 25-én du. 2 órakor még Pozsonyban voltam, és csak késő este érkeztem haza, Levélre. 26-án valóban láthattak Óvárott, mert ott voltam. A magam és Máthé nevű volt ávh. hadnagy vérétől 'szennyeződött' be a kezem, akinek a védelmében súlyos ütlegeket szenvedtem, amíg egypár józan gondolkodású barátommal a városházára tudtuk őt menteni az Ön szerint 'jogosan elégtételt követelő tömeg önbíráskodása' elől. Szerintem ugyanis nem volt jogos az önbíráskodás!”.

Dr. Borbély János: Gulyás Lajos református lelkész emlékezete. Pesti Hírlap. 1991. Internetes forrás: http://www.sopron.hu/upload/varos/paneu-piknik/gulyas.htm (A letöltés ideje: 2016. október 20.)

Grátz Endre, Gulyás Lajos perének ügyésze egyebek mellett a következőket mondta el vádbeszédében:

„Amikor Gulyás Lajos felett ítélkeznek, akkor a szétvert végrehajtó bizottságokra emlékeznek, a megnyitott határra, a határőrtisztek összefogóira, azokra, akik megtagadták a határőrtisztek megmentését, de gondoljanak a Hegyeshalomban kért amerikai segítségre, és arra, hogy ez az ember gyűlöli a népet, gyűlöli a szocializmust, és a rohadt régi világot akarta visszaállítani. Népünk sújtson le az árulóra és halállal büntesse meg gaztetteiért!”.

Dr. Borbély János: Gulyás Lajos református lelkész emlékezete. Pesti Hírlap. 1991. Internetes forrás: http://www.sopron.hu/upload/varos/paneu-piknik/gulyas.htm (A letöltés ideje: 2016. október 20.)

Részlet Gulyás Lajos börtönben írt, 1957. március 29-i leveléből:

„Miként pedig ne csüggedjetek, hogy gyilkossággal és hazaárulással vádolják Édesapátokat, és börtönben ül, mert a jó Isten látja, és ti is tudjátok, hogy ártatlan vagyok és nagyon szeretem a hazámat és a magyar népet. Isten áldjon meg benneteket!”.

In: Kőrösi Zsuzsanna – Molnár Adrienne: Titokkal a lelkemben éltem. Az ötvenhatos elítéltek gyermekeinek sorsa. 1956-os Intézet. Budapest, 2000. 250.

Gulyás Anikó, Gulyás Lajos lánya 10 éves volt, amikor édesapját levéli otthonukból a rendőrség elhurcolta. Gulyás Anikó így emlékezett vissza a történtekre:

„Minthogyha most történt volna, amikor elvitték. Házkutatást is tartottak, mert tudom, hogy felkeltettek bennünket az ágyból. A szalmazsákokat is megnézték, mert fegyvert kerestek. (…) Átkutatták az egész lakást, de fegyvert nem találtak, és édesanyával közölték, hogy egy váltás fehérnemű. És vitték édesapát. Sokszor érzem úgy, mintha megjelenne, mintha most történt volna az egész. Akkor mindegyikünktől elbúcsúzott. Legyünk jók, fogadjunk szót édesanyának és emlékezzünk rá. Azt hiszem ezt mondta. (…).”

In: Kőrösi Zsuzsanna – Molnár Adrienne: Titokkal a lelkemben éltem. Az ötvenhatos elítéltek gyermekeinek sorsa. 1956-os Intézet. Budapest, 2000. 42.

Az 1991. május 11-én Levélen tartott újratemetésén így nyilatkozott a Magyar Rádiónak egykori fogolytársa, Bán István:

„Gulyás Lajos a békesség embere volt küldetésében, s a hatalom nyila megölte őt. De az íjat és a nyílvesszőt a Káinok fogták. A személytelen Káinok… Hirdesse ez a koporsó és hirdesse ez a sírhant, hogy vannak hűséges szolgák, akik mennyei Urunk parancsát végig megtartották, de hirdesse azt is a Káinoknak, hogy testvéred vére kiált az égre! Káin Mód földjére bujdosott, de Isten ítélete elől nem lehet elbujdosni!”.

Martinkó Károly: Káin íja. Gulyás Lajos református lelkész mártíromsága. mno.hu 2007. április 21. Internetes forrás: http://mno.hu/migr_1834/kain-ija-445932 (A letöltés ideje: 2016. október 20.)

Válogatás a kivégzés napján megjelenő Népszabadság híreiből, 1957.12.28.


19 000 méter fölé emelkedett egy szovjet vadászgép

Gabonafélékből 51 797, kukoricából 105 437 vagonnal termett több, mint tavaly

A bankok államosításának tízéves jubileumát ünnepelték a pénzügyi dolgozók

A magyar légiközlekedés 1958-as tervei

…hogyan lehet bérelni TU-104-est?

Tíz éve, 1947. december 30-án

…szélesre tárult a szabad, szocialista fejlődés országútja a román nép előtt. A népi erők, amelyeket a kommunista párt fogott össze, elűzték trónjáról az utolsó királyt és megdöntötték a monarchia ásatag intézményét.

Európa, Észak-Amerika és Szibéria felett süsüsödik a radioaktív por a hidrogénbomba kísérleti robbantásai nyomán- írja a Le Monde

Gátépítő sátortábort szerveznek a Pest megyei KISZ-fiatalok

Kijelölték a világbajnokságra készülő labdarúgó –válogatott keretet

…a közös munka elkezdését világbajnoki fogadalomtétel előzi meg. A Vasas játékosok egy héttel később kezdik a felkészülést.