Ötvenhat arcai
segédmunkás
( 1931–1958)
Harcolt:
Hársfa utcai csoport
Kivégzés dátuma:
1958. 12. 03.
„Mert magyarnak érezte magát, kötelességének érezte”, hogy részt vegyen a forradalomban. A később szintén kivégzett Steiner Lajos ezzel indokolta gyermekkori barátja, Gyulai Lajos forradalom alatti magatartását. Az öntudatos, büszke, a Nyugatot is megjárt forradalmárét, aki az ellene folytatott nyomozás során is őszintén kiállt politikai nézetei mellett, ami egyúttal tökéletesen alkalmassá tette arra, hogy végül a proletárdiktatúra megátalkodott ellenségeként ítéljék halálra.
A „Cukrász” néven is ismert Gyulai Lajos 1931-ben született Budapesten. Munkáscsaládból származott, apja asztalossegédként dolgozott, édesanyjának saját cukrászdája volt, amelyet 1952-ben államosítottak. A gimnáziumi érettségi után egyetemi felvételét többször is elutasították. Ez volt az egyik oka, amiért külföldön akart szerencsét próbálni. Döntésében közrejátszottak politikai okok is: „A többpártrendszert tartottam volna helyesnek, ahogy Nyugaton van” – vallott erről később. 1954-ben – kihasználva belügyminisztériumi kapcsolatait, amelynek polgári alkalmazottjaként maga is az állományába tartozott –többedmagával Ausztriába szökött. Az angol és az amerikai zónában több alkalommal is kihallgatták, s ez jó alapot szolgáltatott arra, hogy későbbi hazaárulással vádolják. A bíróság tényként fogadta el, hogy „ipari termékeinkre vonatkozóan vádlott közölte, hogy azok nagy része rossz minőségű. Szolgáltatott vádlott olyan adatot is, mely szerint Magyarországon igen nagy létszámú hadsereget tartanak fenn, ami a közjólét rovására megy. Végül elmondotta, hogy Magyarországon a szovjetek beavatkoznak a belügyekbe, és a szovjet társadalmi rendszert akarják a magyar népre rákényszeríteni.”
A forradalom kitörésének híre egy nürnbergi lágerben érte. A hazatérés mellett döntött, október végén érkezett Budapestre. A VII. kerületi Hársfa utcai csoport nemzetőreként főként ÁVH-sok elleni nyomozásokban vett részt. Ezt később az ügyészség arra használta fel, hogy köztörvényes bűnözőként tüntesse fel Gyulait. Ám a házkutatások idején elkövetett állítólagos lopás vádját nem tudták rábizonyítani. A szovjet intervenciós csapatok elleni fegyveres harcban aktívan részt vett, egysége november 9-ig kitartott. A forradalom leverése után több alkalommal újra külföldre ment. Kéthly Annával akarta fölvenni a kapcsolatot Bécsben, hogy tájékoztassa a magyarországi helyzetről. Ezután az NSZK-ban keresett amerikai kapcsolatot, hogy sürgesse az ENSZ beavatkozását. Végül november közepén visszatért Budapestre. Több alkalommal is jelentkezett a Belügyminisztériumban annak érdekében, hogy bejuthasson a Parlamentbe, közvetíteni szeretett volna Kéthly Anna és a Kádár-kormány között. December 21-én, az egyik ilyen kísérlet közben tartóztatták le.
Eredetileg a Steiner Lajos és társai elleni per másodrendű vádlottjaként állt bíróság elé, ügyét azonban a kémkedési vád miatt elkülönítették. Első fokon a Budapesti Katonai Bíróság Csohány László hadbíró százados vezette tanácsa hűtlenség és szervezkedés vezetése vádjával ítélte halálra. A tárgyaláson jó szándékát, a békés megoldás iránti vágyát hangoztatta, ugyanakkor nem rejtette véka alá politikai meggyőződését. „A szovjetek elleni harcot azért vettük fel, mert törvénytelen volt, hogy ők Magyarországon vannak” – nyilatkozta egyebek mellett. A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának különtanácsa – Sömjén György hadbíró elnökletével – nem talált számára enyhítő körülményt. Az ítéletet jogerőre emelték, Gyulai Lajost pedig 1958. december 3-án kivégezték.
Részlet Gyulai Lajos 1957. augusztus 1-jei vallomásából:
„A Steiner-csoport (…) 10-éig tartotta a Közlekedési Minisztérium épületét. A szovjetek elleni harcot azért vettük fel, mert törvénytelen volt, hogy ők Magyarországon vannak, mivel az ENSZ határozata szerint nekik a csapataikat ki kellett volna vonni Budapestről”.
In: Eörsi László: Mítoszok helyett – 1956. Noran Könyvkiadó. Budapest, 2003. 54.
Válogatás a Népszabadság híreiből a kivégzés napján
1958.12.02., kedd
Százezer ember kísérte utolsó útjára Georgi Damajanov elvtársat
…10 órakor a gyászinduló hangjai mellett a harcostársak és barátok vállukra emelték a koporsót, és elhelyezték az ágyútalpakra, majd elindult a gyászmenet.”
Felavatták a Vadásztölténygyár televíziógyártó részlegét
Átadták a forgalomnak a kiskörei új Tisza-hidat
A Vaskohászati üzemek jelentik: Kedvezően alakul kohóink, acélműveink, hengerdéink termelése
Miskolc felszabadulási emlékünnepsége