Major Ernő

segédmunkás
( 1915-1958)

Harcolt:
Csepel

Kivégzés dátuma:
1958.03.06.

Csepel 1956-os története különös jelentőségű a forradalom leverését követő megtorlás során. Budapest legjelentősebb munkáskerületében számos nagy pert rendeztek és a forradalomban való részvételért összesen tizenkét embert ítéltek halálra. Egyikük, Major Ernő sorsa különösen jól megvilágítja a megtorló gépezet logikáját és működését. A munkáscsaládból származó, a negyvenes években a rendőrségnél szolgált, ráadásul kisgazda párttag Major személye több szempontból is megfelelt a „néphatalom ellen fellépő ellenforradalmár” képének, akire a Kőrösi Sándor és társai perében a „horthysta rendőr” és az osztályáruló szerepét lehetett osztani.

Major Ernő 1915-ben született Budapesten. Szíjgyártó szakmát tanult, a rendőrségnek 1941-től volt tagja. A karhatalmi zászlóalj őrmestereként a háború alatt zsidókat mentett meg, amit perében többen is tanúsítottak, de ezt a bíróság végül jelentéktelen enyhítő körülménynek minősítette. 1950-ben otthagyta a rendőrséget és a Csepel Művek kerékpárüzemében helyezkedett el. Megfontolt embernek ismerték, az október 30-án megalakult Nemzeti Bizottság választott tagjaként is ezt az irányt képviselte. A testület elnökének, Ivanics Istvánnak a javaslatára lett a csepeli nemzetőrség parancsnoka. Helyettesével, a nála jóval radikálisabb Buri Istvánnal együtt szervezték meg a fegyveresek működését, szem előtt tartva a rend és a közbiztonság megteremtését. „Szeretnénk felhívni a lakosságot arra, hogy támogassanak bennünket, és minden esetben bizalommal forduljanak hozzánk. Értsék meg végre Csepel dolgozói, hogy mi rendet és közbiztonságot akarunk. Olyan közbiztonságot, mely csak szabad és megelégedett társadalomban lehetséges.” – nyilatkozta a csepeli újságnak. Tagja volt a Nagy Imrével a Parlamentben tárgyaló csepeli küldöttségnek, amelyre úgy emlékezett, hogy a miniszterelnök megjegyezte: „(…) a nép irányítsa a sorsát, és olyan demokráciában fog élni, amilyet saját magának készít elő.” Major Ernő a novemberi fegyveres harcokban nem vett részt — ezt egyébként feltételül szabta, amikor elvállalta a nemzetőrség vezetését —, a második szovjet intervenció után azonban már maga is pártolta a fegyveres ellenállást és olyan értelmű parancsokat adott ki, amelyekkel a szovjet páncélosok mozgását igyekezett ellehetetleníteni.

A forradalom leverését követően visszament dolgozni. 1957. május 27-én letartóztatták. A Kőrösi Sándor főhadnagy és társai elleni per másodrendű vádlottjaként első fokon a Budapesti Katonai Bíróság Jacsó János hadbíró százados vezette tanácsa szervezkedés vezetése vádjával 12 év börtönre ítélte. A legfőbb vád ellene a nemzetőrség megszervezése volt, „amely megakadályozta, hogy a szovjet csapatok hat napon keresztül nem tudtak Csepel területére bemenni.” Sorsát azonban megpecsételte, hogy az időközben emigrált, sőt az ENSZ magyar ügyekkel foglalkozó bizottsága előtt 1957 márciusában tanúvallomást tévő Buri Istvánt Kádáréknak csak távollétében sikerült halálra ítélniük. A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Ledényi Ferenc hadbíró ezredes vezette különtanácsa halálbüntetésre súlyosította Major Ernő ítéletét. A következő állt a bíróság indoklásában: „(…) a különtanács elsősorban azt vette fontolóra, hogy a nem kétségesen javára jelentkező pozitívumok bírnak-e olyan jelentőséggel, amelyek lehetővé teszik a legsúlyosabb büntetés kiszabásának mellőzését.” Nem voltak olyan jelentőségűek, 1958. március 6-án végrehajtották az ítéletet.

Ivanics István, a Csepeli Nemzeti Bizottság elnöke Major Ernőről és Buri Istvánról:

„Majort józan, mérsékelt, higgadt embernek ismertem. Én Burit nem ismertem személyesen, annyit tudok, hogy rá hallgattak a fiatalok.”

1956 novemberének első napjaiban Major így nyilatkozott a csepeli nemzetőrség megszervezésének elveiről:

„A nemzetőrség megalakításánál az vezetett bennünket, hogy a régi és az 1945–48-as szakemberek kerüljenek a nemzetőrség különböző osztályainak élére. Indítéka ennek az volt, hogy békét és rendet akarunk, tehát vezető posztokra higgadt és tárgyilagos embereket szeretnénk beállítani. Az ifjúság előtt nem zárkóztunk el. Javasoltuk, hogy ők jelenleg a szakvezetők mellett helyettesi beosztásban maradjanak, és így egyben a vezetést is megtanulják”.

Eörsi László: Forradalom Csepelen című írása. Internetes forrás: http://beszelo.c3.hu/onlinecikk/forradalom-csepelen (A letöltés ideje: 2016. november 20.)

Válogatás a Népszabadság híreiből a kivégzés napján, 1958.03.06., csütörtök

A világ dolgozóinak ügye

(…) Sok nép örömmel és hálásan állapította meg, hogy függetlenségét és szabadságát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének köszönheti. Aligha van a világon nép, amelynek több oka lenne ennek megállapítására, mint a mi népünknek. A szovjet nép testvéri áldozatvállalása 1944-45-ben segített kivívni függetlenségünket és szabadságunkat. 1956-ban segített megvédeni, megőrizni függetlenségünket és 12 esztendő munkájával és harcaival elért szocialista vívmányainkat. (…)

(…) Évszázadok óta nem volt olyan nagy és olyan pozitív része a magyarságnak a világtörténelmi eseményekben, mint amilyen része volt az októberi forradalom védelmében, Lenin eszméinek terjesztésében. E hősök hatalmas alakjai mellett törpékké, törpe mumusokká zsugorodnak a nacionalizmus sokat reklámozott ügynökei. (…)

A nép, párt és a kormány összefogásával minden feladatunkat meg tudjuk oldani

Dr. Münnich Ferenc elvtárs beszéde

(…) Minden harcosra szükség van abban a nagy csatában, amelyet a szocialista Magyarország felépítéséért folytatunk. (…)

(…) A belföldi reakció, és a külföldi rádióállomások fizetett hazudozó gárdája természetesen nem azt emelte ki a parlament legutóbbi ülésszakának eseményei közül, hogy ott a dolgozó nép minden rétegének képviselői egyértelműen helyeselték a Minisztertanács addig végzett munkáját, egyetértettek a további feladatként kitűzött tervekkel, hanem ismét azt kereste, hogyan lehetne zavart kelteni, milyen találgatásokat és rémhíreket lehetne a közvéleménybe bedobni, hogy ilyen módon is akadályozni próbálják munkánkat. (…)

Ünnepi nőgyűlések

A főváros több kerületében szerdán délután rendezték meg az asszonyok és leányok a nemzetközi nőnap alkalmából meghirdetett nagygyűlésüket…

Újabb amerikai mesterséges hold

Üzembe helyezték a Tiszapalkonyai Hőerőmű második 50 megawattos gépegységét

A magyar nőmozgalomban alkalmazzák az NDK-ban szerzett tapasztalatokat

Óvodások farsangja

A Külkereskedelmi Minisztérium óvodásai jelmezes bálon búcsúztak el a farsangtól…

A magyar asztaltenisz-válogatott nyerte a férficsapat Európa bajnokságot

Bezárta kapuit a Műjégpálya