Mány Erzébet
( 1937-1957)
Harcolt:
Gyula
Kivégzés dátuma:
1957. 02.02.
Ötvenhat arcai
Az 1956-os forradalmi eseményeket követő megtorló perek Békés megyét sem kímélték. A legnagyobb, tizenhat vádlottat érintő pert statáriális eljárás keretében tartották a Kecskeméti Katonai Bíróság Mátyás Miklós hadbíró őrnagy tanácsa előtt, de Békéscsabán. A bíróság a forradalmárokat fegyverrel hadonászó csőcselékként mutatta be; a per elsőrendű vádlottja az alig 19 éves Mány Erzsébet volt.
Gyulán a tömeg 1956. december 17-én néhány fogvatartott szabadon bocsátását követelte, amikor a karhatalom szovjet páncélautók segítségével, porzó tüzet is alkalmazva oszlatni kezdett. Mány Erzsébet is azok között volt, akik erre a hírre a gyulavári határőrségtől fegyvert szereztek, és a Körös hídjánál lőállásban vártak a karhatalmistákra. Legnagyobb szerepe a csoport tagjainak buzdításában volt. Atrocitásra végülnem került sor, a fiatalok visszaszolgáltatták a fegyvereket, és hazatértek.
Mány Erzsébetet 1957. január 3-án tartóztatták le, s január 10-én halálra ítélték. A még aznap megtartott kegyelmi tanácskozás az ítélet életfogytiglanra való változtatását javasolta, jelezve, hogy a bíróságnak nem áll módjában eltekinteni a legsúlyosabb büntetés kiszabásától. Kegyelmi kérvényét az Elnöki Tanács végül elutasította, mégpedig szokatlanul hosszú, csaknem háromhetes várakozás után. Egyes vélemények szerint a kivégzést szándékosan időzítették február másodikára, Marosán György békéscsabai látogatásának a napjára. Nem volt véletlen az sem, hogy a pert és a golyó általi kivégzést is Békéscsabán tartották, holott Mány Erzsébetet és a szintén halálra ítélt vádlott-társát, Farkas Mihályt a szegedi Csillag börtönben őrizték.
Mány Erzsébet a kecskeméti katonai bíróság 1957. január 8-ai rögtönítélő tárgyalásán így vallott arról, milyen szerepet töltött be abban, hogy az összegyűlt gyulaváriak egy csoportja 1956. december 17-én fegyvereket vett magához a településen lévő határőrállomáson:
„(…) Ekkor mi is, a tömegnek a másik fele ugyancsak elindultunk a határőrség felé, mivel a másik része már előrement. Mikor odaérkeztünk a határőrs felé, ekkor az előbb odaérkezők már mondották, hogy itt is az a helyzet, mint a rendőrségen, hogy nem akarják kiadni a fegyvert (…). Akkor a határőrség előtt az első szószóló én voltam, utána azután többen is méltatlankodtak. Akkor pillanatnyilag én nem gondoltam arra, hogy ennek ilyen következménye lesz. Leszögezni kívánom, hogy a fegyvert többen követelték, csupán én voltam kezdetben a hangos, de azután mindenki. Ekkor az volt a hangulat, hogy bemegyünk az őrsre, és fegyvert szerzünk. A csoportot Szilágyi (István) vezette”.
In: Erdmann Gyula: Békés megye 1956. II/2. Gyula, 2007. 490.
Zsótér Mátyás, a per III. rendű vádlottja többek között így vallott a gyulavári határőrségnél történtekről:
„(…) Ekkor Mány Erzsébet mondotta, hogy kérjük ki a fegyvereket és menjünk Gyulára a karhatalmistákkal szembe. A tömegnek is ez volt a hangulata. Én a következőkre nem figyeltem, így nem tudom megállapítani, hogy Mány Erzsébeten kívül ki volt a fő hangadó (…). A fegyverek kiadását főleg Mány Erzsébet, Farkas Mihály, Szilágyi István követelték, ugyanakkor leghamarabb Arató Zoltánnál és Huplinál volt fegyver.”
In: Erdmann Gyula: Békés megye 1956. II/2. Gyula, 2007. 496.
A bírósági indoklásában a következők szerepeltek az 1956. december 17-i gyulavári eseményekkel és Mányi Erzsébet szerepvállalásával kapcsolatban:
„(…) Ekkor érkezett oda Mány Erzsébet vezetésével a másik csoport, akik most már ennek a csoportnak a hangulatát is megváltoztatták, és azt izzóvá tették. Ekkor már határozottan és kategorikusan fegyvert követeltek, melyben a fő hangadó Mány Erzsébet és a közben ugyancsak odaérkező IV. terhelt, Szilágyi István voltak. (…) Amint a néhány fő a határőrsről dolgavégezetlenül kijött és közölte a tömeggel, hogy Kertész törzsőrmester nem ad fegyvert, a tömeg hangulata újból felízott. Ugyanis ekkor Mány Erzsébet (…) már erőteljesebben lépett akcióba. Fúriaként kezdte kiáltozni: »Ki az a Kertész, az a Kertész? Hogy nem ad fegyvert? A fegyver nem az övé, hanem a népé! Be kell menni, adni kell a határőröknek egy néhány pofont, Kertészt pedig fel kell akasztani, fejen kell csapni stb.«. Majd azt mondta, hogy ha nem adnak fegyvert, »árulók és a nép ellenségei«. (…) Ugyanekkor a tétovázó férfiakat gyávának nevezte, és kiabálva küldte őket, hogy hatoljanak be az őrsre”.
In: Erdmann Gyula: Békés megye 1956. II/2. Gyula, 2007. 516.
Mány Erzsébet esetében a halálbüntetést arra való hivatkozással mondták ki, hogy „az egésznek ő volt a mozgatója, ő volt az, aki a kósza híreket felnagyítva a gyulavári tömeget belevitte ebbe a fegyveres akcióba (…). Nevezett, mint nő, nagyobb hatást tudott gyakorolni a tömegre, mellyel ő visszaélve mindent megtett, hogy célját elérje, amely sikerült is neki. Nem rajta múlt, hogy távolabbi terve meghiúsult, a karhatalom megtámadása nem sikerült”.
In: Erdmann Gyula: Békés megye 1956. II/2. Gyula, 2007. 520.
Mány Mária, Mány Erzsébet húga egy interjúban így emlékezett vissza a nővérétől való búcsúzásra:
„Egy ajtóba’ állt egy őr és egy (…) egyszemélyes heverő be volt takarva és ott ült, és úgy lehetett vele beszélni. Olyan erő volt benne, még ő vigasztalta az anyámat, az apámat meg mindenkit, hogy ne sírjunk. Olyan erősen tartotta magát…”
Megtorlás – Miért halt meg Mány Erzsébet? Együtt című műsor 2007. március 1-jei epizódja.
Internetes forrás: http://nava.hu/id/307544/ (A letöltés ideje: 2016. november 1.)
A Népszabadság hírei a kivégzés napján
Győzelemmel ért véget 1957 első hónapja: januári végeredmény 108,1 %.
…A szénbányászok dolgozói – október 23. óta – a legnagyobb teljesítményt érték el, összesen 58 470 tonna szenet küldtek felszínre.
Marjai József nyilatkozott a hazatérni vágyó menekültek visszatartásáról, a kiskorú menekültek helyzetéről az ENSZ menekültügyi bizottságában
Októberig 6000 új lakás építését fejezik be Budapesten; ülést tartott a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága
A szovjet nőbizottság százezer rubel értékű ajándékot küldött a magyar gyermekeknek
A Nemzetközi Vöröskereszt nyárig folytatja Magyarország támogatását.
A segélyakció vezetője az egész világról beérkezett adományok értékét 25 millió svájci frankra becsülte
Nyilatkozatot adtak ki a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Csehszlovákiai Kommunista Pártjának tárgyalásairól
…amikor a Szovjetunió a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány felkérésére segítséget nyújtott az ellenforradalom elleni harcban, akkor a magyar néppel, az egész szocialista táborral és a nemzetközi forradalmi mozgalommal szemben fennálló internacionális kötelezettségét teljesítette és hozzájárult Európa békéjének megőrzéséhez és megszilárdításához.
A Német Demokratikus Köztársaságból színházi közvetítésekhez használható négycsatornás keverő berendezést kapott a Magyar Rádió
A karcagi agrárproletárok hűek maradnak a szövetkezetekhez
A kijárási tilalom ismét megrövidül egy órával. Egy órával tovább közlekednek Budapesten a villamosok és a taxik.
Imrik Józsefné budapesti lakos öngyilkos lett, mert egyetlen fia nyugatra távozott
A Külügyminisztérium jegyzéket intézett az amerikai és norvég követséghez az embercsempész és határsértő diákok kiutasításáról
A törvényes rend védelmében: beiktatták hivatalába a Fővárosi Ügyészség új vezetőjét, dr. Götz Jánost
Papp László első hivatásos mérkőzését vívja március 3-án Olaszországban