Minczér József
csillés
( 1932-1956)
Harcolt:
Kesztölc
Kivégzés dátuma:
1956. 12.20.
Ötvenhat arcai
A kesztölci köztársaság története egyike az 1956-os forradalom olyan mítoszainak, amellyel a Kádár-rendszer igyekezett kihangsúlyozni a forradalom brutalitását, azt, hogy az abban részt vett személyek aljasok és hazaárulók voltak. E vélekedés szerint a pilisi zsákfalu kocsmájában a helyiek kormányt alakítottak, néhány hordó borért vásárolt harckocsival nehéztüzérséget állítottak fel a faluban, és elhatározták, hogy kiválnak Magyarországból, és kérvényezik felvételüket az ENSZ-be. A „köztársaság” egyik alapítója Minczér József volt, akit 1956. december 20-án az elsők között végeztek ki a statárium alapján.
A Minczér fivérek bányászcsaládból származtak; József, aki 1932-ben született, maga is csillésként dolgozott Csolnokon. Hat elemit végzett, villamosmozdony-vezetőnek tanult. Öccse lakatos volt a dorogi erőműben, 1956 novemberének elején tért haza a katonai szolgálatból.
A forradalom kitörésének híre összekovácsolta az egyébként is rendkívül összetartó kesztölci közösséget. A pártház épületéről eltávolították a kommunista jelképeket, felállították a nemzetőrséget, amely ezután folyamatosan járőrözött a Pilisben, és élelmiszert szállított Budapestre. Mire a szovjet hadsereg és a karhatalmisták november közepén megjelentek a településen, a forradalmárok már elrejtőztek, elrejtették fegyvereiket is. Az ellenállás azzal folytatódott, hogy a kesztölci bányászok vonakodtak felvenni a munkát, válaszul december 15-én bevonult a katonaság, hogy helyreállítsa a rendet. December 11-én statáriumot hirdettek, amelynek a hatálya alá tartozott a fegyverrejtegetés is. Többeket, köztük Minczér Józsefet és az öccsét, Károlyt is ezzel vádolták, s miután felszólításra előadták a náluk lévő fegyvereket és lőszereket, letartóztatták őket. „Mi mindig felszólítottuk, mind a négyszer, hogy adja le, nem lesz bántódása.” Így fogalmazott tanúvallomásában az a főhadnagy, akinek a testvérek végül átadták a rejtegetett fegyvereket. Statáriális tárgyalásukat 1956. december 17-én tartotta meg a Budapesti Helyőrség Katonai Bírósága Kiss István Gábor százados tanácsa, amely Minczér Józsefet halálra, Minczér Károlyt pedig 10 év börtönre ítélte. Bűnösségüket nem tagadták. Védekezésüket, miszerint a következményektől tartva nem adták le a fegyvereket, nem fogadta el a bíróság, de míg Károly esetében enyhítő körülményként értékelte, hogy a fegyvereket a bátyja szerezte, ő maga csak segített elrejteni, addig Józsefnél súlyosbító körülménynek számított, hogy nemzetőr volt, s ily módon — a vád szerint —„terrorizálta” a lakosságot. Minczér Józsefet annak ellenére is kivégezték, hogy az ügyész és a per két ülnöke is kegyelemre ajánlotta, valamint a munkahelye is felszólalt az érdekében. A kérvényt azonban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elutasította.
Minczér Bernát visszaemlékezése unokatestvére, Minczér József elfogásának és elítélésének körülményeiről:
„Házkutatásokat csináltak, akinél fegyvert meg lőszert találtak, azt bevitték a Tanácsházára (…), és aztán Esztergom-Táborba a laktanyába (…). Köztük volt Kara Vili, az unokatestvérem, Minczér Jóska. Ezeket mindjárt statáriális bíróság elé állították, úgyhogy haza sem jöttek. Esztergomból meg Budapestre [vitték őket]. Rögtönítélés. Jóskát egyedül halálra ítélték Pesten. Utólag tudtuk meg, hogy mikor kihirdették a Jóskának, mert azonnal ítéletet hirdettek, halál, és akkor a bíró szólította föl, hogy kére-e kegyelmet, és a Jóskának annyi volt az utolsó szava, hogy kommunistáktól nem kér kegyelmet. (…)”.
In: Barsi Szabó Gergely: A kesztölci köztársaság – 1956. Timp Kiadó. Budapest, 2006. 89.
Válogatás a Népszabadság híreiből a kivégzés napján
A kormány az összes időszerű kérdéseket a demokratizálódás továbbfejlesztésével, a tömegek aktivizálásával oldja meg
(Kádár János nyilatkozata az NDK rádiójának) … az ellenforradalom elleni politikai harc még nem ért véget.
Két hónap alatt eltávolítják Budapestről a szemetet
Ismét megindul a külföldi légiforgalom- értesítette a MALÉV a külföldi légitársaságokat
Jelentések a bányavidékekről, kedden: 24 769 tonna!
... bányászaink a közelgő ünnepek előtt egyre több szenet küldenek a felszínre.
Keleti Ágnes és Kertész Alíz mégis hazatér
….Keleti Ágnes négyszeres olimpiai bajnoknő jelentkezett Molnár Józsefnél, a magyar olimpiai attasénál Melbourne-ben és kérte, hogy segítse őt ahhoz, hogy minél előbb visszatérhessen hazájába….Kertész Alíz Milánóból üzent, hogy mégis hazatér…
„Otromba propagandával haszontalan izgatás”
A Münchener Abend Zeitung a Szabad Európa-rádió Így nem lehet címmel a Szabad Európa-rádió szerepével foglalkozik a legutóbbi hónapok magyarországi eseményeinek kapcsán. A lap megállapítja: „most, hét héttel a magyar felkelés után is arra irányul, hogy otromba propagandával, haszontalan módon felizgassa a magyar lakosságot…”
Külpolitikai vita a párizsi Bourbon-palotában. Magyarországról beszélnek, s elakarják feledtetni Algériát és a szuezi agressziót- mondotta a vitában Duprat kommunista képviselő.
Az egyetemi ifjúság a szocializmus, a szocialista demokrácia mellett volt és azért harcol a jövőben is- két egyetem ideiglenes MEFESZ intéző bizottságának felhívása.
A rendőrség bő termést aratott a tolvajokban a Teleki téri razzián
Az olimpikonok beszámolója. A magyar színeket szeretnénk még több sikerrel képviselni Rómában is.
Czibor Zoltán, a Bp. Honvéd válogatott balszélsője a DPA nyugatnémet hírügynökség jelentése szerint előzetes szerződést írt alá az AS Rómához.