Ötvenhat arcai
tervelőadó
( 1924–1958)
Harcolt:
Nyíregyháza
Kivégzés dátuma:
1958. 05. 06.
Szabolcs-Szatmár megye, illetve a megyeszékhely, Nyíregyháza az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei szempontjából azok közé a térségek közé tartozott, ahol viszonylag békésen omlott össze a helyi állami apparátus, a vezetés pedig a forradalmi testületek kezébe került. Nyíregyházán csak október 26-án kezdődött el a forradalom, akkor, amikorra országosan már általánossá váltak a tüntetések. Nem a fegyveres harc, hanem az önszerveződés jellemezte az eseményeket, amelynek során a forradalmi szervek átvették az irányítást. Abban, hogy a forradalom leverése után a megtorló kádári rendszer egy tizenkilenc vádlottat felvonultató – két halálbüntetéssel végződő – pert rendezett, a politikai-ideológiai szembenállás mellett a személyes bosszúnak is része lehetett. Az említett eljárás elsőrendű vádlottja Szilágyi László volt.
A két gyermekes családapa Gégényből származott, 1924-ben született, az érettségi után kereskedelmi tanfolyamot végzett. 1956-ban tervelőadóként dolgozott a nyíregyházi villanyszerelő vállalatnál.
Forradalmi szerepvállalása az október 26-i tüntetéshez való csatlakozással kezdődött, amely részben a miskolci sortűz hírére szerveződött. A jelenlévő miskolci bányászok biztatására az épületekről leverték a vörös csillagokat. Ott volt a Kossuth Gimnáziumban is, hogy csatlakozásra bírja a diákságot, ahogy később a szovjet emlékmű ledöntésénél is. Itt hallott a miskolci forradalmárok követeléseiről. Ennek mintájára táviratot küldött Nagy Imrének a nyíregyháziak szolidaritásáról és követeléseiről: „Nyíregyháza dolgozó népe békés tüntetéssel fejezi ki szolidaritását az új magyar kormány mellett. Követeljük: a szovjet csapatok kivonását Magyarországról. A budapesti harcokban részt vevő szabadságharcosok teljes amnesztiában részesítését. Nyíregyháza a fegyelem és rend fenntartása mellett ott áll szilárdan a kormány mögött. Nyíregyháza dolgozó népe.” A városi, majd a megyei munkástanács elnökévé választották. Igyekezett együttműködni a helyi pártvezetéssel, ám amikor a megyei pártbizottság nem támogatta a munkástanács követeléseit, önálló lépésre szánta el magát: a Forradalmi Nemzeti Bizottság elnökeként megalakította a nemzetőrséget, gondoskodott a bérek kifizetéséről, megszervezte a közellátást. Budapestre élelmiszersegélyt küldött, a fővárosi és megyei forradalmi bizottságokkal megosztotta a hírszerző csoportja által a szovjet csapatmozgásokról szerzett értesüléseit. Röplapokon hívta fel a lakosság figyelmét arra, hogy a mezőgazdasági munkákat végezzék el. Fontos volt számára a rend fenntartása, az önbíráskodásnak igyekezett elejét venni. Ezért tartóztatta le a megyei tanácselnököt és az első titkárt, ami az egyik vádpont lett a későbbi perben.
A forradalom leverése után egyike volt azoknak, akiket a szovjetek Ungvárra deportáltak. A magyar hatóságok végül 1957. február 21-én tartóztatták le. Kezdetben köztörvényes bűncselekménnyel, csalással vádolták, amely végül szervezkedés kezdeményezésére és a személyes szabadság megsértésére változott. A Debreceni Katonai Bíróság Barta Kálmán hadbíró vezette tanácsa úgy ítélte meg, hogy Szilágyi László az államhatalom átvételének szándékával cselekedett, így első fokon halálra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Sömjén György vezette különtanácsa 1958. április 28-án jogerőre emelte a döntést, s Szilágyi Lászlót május 6-án kivégezték.
A Szilágyi László által 1956. október 26-án fogalmazott, a Szabolcs-Szatmár Megyei Forradalmi Bizottság nevében a Nagy Imre-kormányhoz küldött távirat szövege:
„Nyíregyháza dolgozó népe békés tüntetéssel fejezi ki szolidaritását az új magyar kormány mellett. Követeljük: a szovjet csapatok kivonását Magyarországról. A budapesti harcokban részt vevő szabadságharcosok teljes amnesztiában részesítését. Nyíregyháza a fegyelem és rend fenntartása mellett ott áll szilárdan a kormány mögött. Nyíregyháza dolgozó népe.”
Fotók: az 1956-os forradalom nyíregyházi eseményei. Szon.hu
Internetes forrás: http://www.szon.hu/fotok-az-1956-os-forradalom-nyiregyhazi-esemenyei/2940657 (A letöltés ideje: 2016. október 18.)
Szilágyi László a következőket mondta el 1956. november 19-i kihallgatása során az általa vezetett Szabolcs-Szatmár Megyei Forradalmi Bizottság tevékenységéről:
„A bizottságon belül szekciókat hoztunk létre, melyek irányították a város életét. Megszerveztük a lakosság élelmiszerekkel és villanyárammal való ellátását. Megszerveztük a Nemzetőrséget (…). Kezdeményezésemre és utasításomra 14 vagon élelmiszert küldtünk a miskolci lázadóknak. (…) Amikor Nyíregyházán tartózkodtak a börtönből kiengedett politikai elítéltek, pénzt utaltunk ki az ellátásukra. Egy megölt főhadnagy [Csályi Ferenc] temetésére (…) 2000 forintot utaltunk ki. (…) debreceni diákok kérésére utasítottam a nyomdát, hogy sokszorosítsák az általuk hozott röplapot azzal a céllal, hogy a városban terjesszük. (…) Személyesen adtam ki az utasítást Varga nyíregyházi párttitkár és Fekszi István, a Szabolcs-Szatmár megyei tanács elnöke letartóztatására, azzal, hogy bíróság elé állítjuk őket annak tisztázására, milyen törvénytelenségeket követtek el, amelyek oda vezettek, hogy a nép fellázadt”.
In: Horváth Miklós – Olekszandra Pahirya: Kényszerkirándulás a Szovjetunióba. Magyar deportáltak a KGB fogságában – 1956. Argumentum Kiadó. Budapest, 2012. 276–277.
Szilágyi László lánya, Gutyán Tamásné Szilágyi Erzsébet így fogalmazta meg édesapja mártíromságának üzenetét a mai kor számára:
„Ahogy nem szabad elfelejteni azt, hogy mi történt a holokauszt idején, ugyanúgy nem szabad elfelejteni azt, hogy mit tett az akkori diktatórikus hatalom félelmében igazságtalanul édesapámmal. Gergő fiamat igyekeztem ebben a szellemben nevelni. Már kisgyermekkorában kérdezgetett a nagyapjáról, s neki mindent elmondtunk őszintén. Büszke a nagyapjára, s ebben a tudatban végzi mindennapi munkáját. Kötelességének érzi, hogy folytassa azt az utat, amit a nagyapja és szülei kijelöltek a számára. S ennek az útnak a titka roppant egyszerű: úgy kell cselekedni, ahogy a meggyőződés, a lelkiismeret, a szív diktálja”. Üzenet a múltból az unokának.
Szon.hu Internetes forrás: http://www.szon.hu/nyiregyhaza/szon-hetfo-reggelre-uzenet-a-multbol-az-unokanak/2107253 (A letöltés ideje: 2016. október 18.)
Válogatás a kivégzés napján megjelenő Népszabadság híreiből
A lengyel küldöttség Gomulka elvtárs vezetésével elindult bulgáriai, magyarországi és romániai útjára
(…) A mi pártunk és a népi Lengyelország mindig hű maradt a proletár internacionalizmus alapelveihez. Szoros barátság fűzött bennünket a szocialista Bulgáriához, Magyarországhoz és Romániához. Támogatunk minden olyan erőfeszítést, amely a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa szellemében a tömegekkel való kapcsolat erősítését, a nemzetközi feszültség csökkentését és a tartós béke megteremtését szolgálja. (…)
Bankihitelt igényelhetnek a tanácsok
Az Elnöki Tanács most megejelent törvényerejű rendelete, továbbá a pénzügyminiszter végrehajtási rendelete értelmáben a városi (városi kerületi) és a községi tanácsok az Országos Takarékpénztártól bankihitelt igénylehetnek. (…)
A Magyar Szocialista Munkáspárt kulturális politikája – Kállai Gyula elvtárs előadása az MSZMP Poltikiai Akadémián
(…) A kultúrális építőmunka során a régi pártvezetés súlyos hibákat is követett el. Ezek részben a gazdasági és politikai életben elkövetett hibák tükröződései voltak s részben pedig annak következménye, hogy idejekorán nem ismertük fel azt a törvényszerűséget, hogy ideológiai téren s így a kultúrában is a fejlődés lassúbb és más, mint a politikai és gazdasági területen s hogy a kulturális feladatok megoldása hosszabb, szívósabb és körültekintőbb munkát követel. (…)