Török István
vasesztergályos
( 1930–1958)
Harcolt:
Győr
Kivégzés dátuma:
1958. 12. 02.
Ötvenhat arcai
„A megyei mozgalomnak volt az egyik legaktívabb szervezője és vezéralakja Török István. Fáradhatatlanul, éjt nappallá téve mindenütt szervezett és agitált (…) egy nap, ha kellett, két ízben is megtette a Győr–Budapest közötti utat. (…) A népköztársaság legádázabb ellenségét lehet vele jelképezni.” A halálos ítéletének indoklásában olvasható ez a jellemzés az 1956-os győri események egyik kulcsfigurájáról, Török Istvánról, akire vádlott-társa, Büki Lajos mint a forradalom legnagyobb hősére emlékezett vissza.
Török István Sárváron született 1930-ban. Vasesztergályosnak tanult, s miután letöltötte katonai szolgálatát, jelentkezett a Kossuth Tüzértiszti Iskolába, ahonnan 1953-ban alhadnagyként szerelt le. A forradalom kitörésekor a győri vagon- és gépgyárban dolgozott. Október 25-én csatlakozott a győri – sortűzzel végződő – tüntetéshez, másnap már a tömeghez beszélt a városi tanácsház erkélyéről. Határozottsága, szónoki képességei juttatták a tömeg élére, amikor a Rákóczi laktanyához vonultak, hogy rábírják a katonákat, csatlakozzanak a tüntetéshez. A felkelőket képviselte a parancsnokkal folytatott tárgyalásokon. Tagja volt annak a küldöttségnek, amely Tihanyi Lajos századossal megállapodott a politikai foglyok szabadon bocsátásáról. A városi rendőrkapitányság átállása után alhadnagyi rangban Éliás Ferenc rendőrkapitány helyettese lett. Nemzetőrként a civilek lecsillapításával, a nemzetőrök felfegyverzésével bízták meg a környező falvakban. A Győri Ideiglenes Nemzeti Tanács és annak vezetője, Szigethy Attila is felfigyelt képességeire; az ő megbízásából járta a nyugat-magyarországi városokat, hogy tájékoztatást tudjon adni az eseményekről. Ez a kapcsolat azok után is megmaradt, hogy október 30-án megalakult a Dunántúli Nemzeti Tanács, Török ekkor több alkalommal a fővárosba utazott Szigethy Attila megbízásából. Október 29-én részt vett a vagongyári munkások gyűlésén, másnap ő terjesztette Nagy Imre elé a munkástanács követeléseit, amely a következő volt: többpártrendszer alapján álló titkos választás kiírása, a szovjet csapatok kivonása, az ÁVH azonnali feloszlatása.
A november 4-i szovjet intervenció után Török István is illegalitásba vonult. Röpcédulákat terjesztett, és felvette a kapcsolatot Aba Mihállyal, a tatabányai nemzetőrség vezetőjével, akivel együtt tervezték a szovjetek elleni harc folytatását. Akcióra azonban nem került sor. November közepén emigrált. 1957 októberében az Egyesült Államokból a magyar hatóságok segítségével tért haza, bízva Kádár amnesztiaígéretében. Szinte azonnal letartóztatták. Kilenc társával együtt állították bíróság elé. Első fokon a Győri Megyei Bíróság Benke László vezette tanácsa szervezkedés vezetése vádjával ítélte halálra. A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Mecsér József elnökletével jogerőre emelte a korábbi döntést, a vádlott cselekményeinek társadalmi veszélyességét olyan magas fokúnak ítélve, amely bármely enyhítő körülmény figyelembe vételét kizárta. Török Istvánt 1958. december 2-án végezték ki. Emelt fővel viselte sorsát: „Biztos vagyok benne, hogy eljön az idő, amikor a családnak nem kell miattam szégyenkeznie (…)”. Jeltelen sírba temették. 1991-ben – maradványai fellelése után – Sárváron helyezték örök nyugalomra.
Egyik levelében, amelyet édesanyjának írt a tengerentúlról Török István így vallott az őt gyötrő honvágyról:
„Drága Édesanyám! Én úgy érzem, hogy soha, de soha nem tudnék megnyugodni, és idegileg csak felőrlöm magam, amennyiben itt maradnék, nem bírnám soká”.
In: A honvágy hozta haza a halálba. Kisalföld, 2016. április 15. 7.
1958. december 2-ai kivégzése előtt Török István ezt mondta: „Biztos vagyok benne, hogy eljön az idő, amikor a családnak nem kell miattam szégyenkeznie, amikor éppúgy hősi halott leszek, mint Rajk László”.
Internetes forrás: http://nadasdymuzeum.hu/tartalom.php?tart=627 (A letöltés ideje: 2016. október 28.)
Büki Lajos, Török István egykori harcostársa így emlékezett Török forradalmi szerepvállalására:
„1956 májusában érkezik Győrbe, a Magyar Vagon- és Gépgyárban esztergályos lesz. (…) Október 25-én már ott van a tömegben, rövid időn belül pedig a tömeg élén. Határozottságával, szónoki képességével hatni tudott az emberekre, még az ellenfélre is. (…) A Frigyes laktanyában tartózkodó Magyar Katonai Helyőrséget neki sikerült a forradalom oldalára állítani. Ezt a lélektani előnyt kihasználva azonnal az ÁVH parancsnokság, a Megyei Főosztály ellen indult, ahol személyes bátorságának köszönhetően, az utcán lévő tömeg segítségével, egyetlen lövés, illetve emberáldozat nélkül szétzilálta és elkergette azt. Ezt követően pedig a Városi Rendőrkapitányságot rohamozta meg a tömeggel, amely ennek következményeként átállt a forradalom mellé. (…) előrelátásának köszönhetően (…) Győrött viszonylag békésen zajlottak le a forradalom eseményei”.
Internetes forrás: http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=otvenhatosemlekev2016&pid=303101 (A letöltés ideje: 2016. november 2.)
A Legfelsőbb Bíróság 1958. november 24–25-i jogerős ítéletének indokolása szerint
„A megyei mozgalomnak volt egyik legaktívabb szervezője és vezéralakja Török István. Fáradhatatlanul, éjt nappallá téve, mindenütt szervezett és agitált, megtett mindent a forradalom győzelme érdekében. Egy nap, ha kellett, két ízben is megtette a Győr–Budapest közti utat. Csakhogy biztosítsa a forradalom győri pozícióit. Megyei rendőrfőkapitány-helyettesként őrszemeket ellenőriz, bejárja egész Dunántúlt, mindenhol mozgósít, agitál és szervez. A népköztársaság legádázabb ellenségét lehet vele jelképezni. (…) Társadalmunkra ez a vádlott olyan veszélyes, hogy vele szemben a társadalmunk védelmi érdekeit csak a legsúlyosabb büntetés a halálbüntetés alkalmas biztosítani”.
Internetes forrás: http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=otvenhatosemlekev2016&pid=303101 (A letöltés ideje: 2016. november 1.)
Válogatás a kivégzés napján megjelenő Népszabadság híreiből
Százezer ember kísérte utolsó útjára Georgi Damajanov elvtársat
…10 órakor a gyászinduló hangjai mellett a harcostársak és barátok vállukra emelték a koporsót, és elhelyezték az ágyútalpakra, majd elindult a gyászmenet.”
Felavatták a Vadásztölténygyár televíziógyártó részlegét
Átadták a forgalomnak a kiskörei új Tisza-hidat
** A Vaskohászati üzemek jelentik**:
Kedvezően alakul kohóink, acélműveink, hengerdéink termelése
Miskolc felszabadulási emlékünnepsége
December 4-én lesz tizennégy esztendeje, hogy a szovjet csapatok felszabadították Miskolcot. Az évfordulón ünnepségeken emlékeznek meg a város dolgozói.
Útravaló az új tanácstagoknak
…Legyen a kommunista tanácstagok ismertető jegye, hogy törődnek választóik gondjával-bajával, ébren őrködnek az államhatalom helyi szerve és a választók közötti szilárd kapcsolatokon…”
Megérkezett a második hideghullám …Hazánkban vasárnap reggel esett le az első hó…
HÍREK
Az év végére elkészül a Határ úti új HÉV- vonal.